Sex, Nyan and Timeout

Mindenkinek szüksége lenne egy sárkányra, amit a születésénél választanak neki és együtt nő fel vele. Megkönnyítené a közlekedést, és sok másban is hasznára lehetne az embereknek. Gondoljunk csak bele, mindenkinek van egy olyan sárkánya, ami a személyiségét fejezi ki. Miért gondolom ezt? Mint minden éremnek, ennek is két oldala van, ebből következik, hogy felelősség is járna ezzel. Hiszen a lelkiismeretet, mint olyat, felváltaná maga a sárkány. Ezek a lények, majd minden kultúrában intelligens és nemes lényeknek vannak feltüntetve (eltekintve némi vérszomjtól, de most ez is az én malmomra hajtja a vizet). A képlet egyszerű, aki meghazudtolja magát, az nem a rossz lelkiismerettel néz szembe, amit könnyen ki lehet aludni, hanem egy olyan lénnyel, aki mindent tud róla, és nem viseli a szégyent, de elhagyni se képes téged, viszont folytatni se szeretné veled, ergo ha nem vagy hű magadhoz, akkor jönnek a sárkány fogak. Nyilván a sárkányok se hallhatatlanok, így akár győzhet a vétkes, de a sárkány nélküli ember, semmit nem jelentene annak a társadalomnak. Lehet nem lenne gond a túlnépesedéssel... 

Guardian by *Ironshod on deviantART

Kedves Feleim!

Igen a VB-ben lehet instant mountolni, *.iso és egyéb képfájlokat, hogy azokat ne kelljen kiírni optikai adathordozóra! És a telepítés is egyből megy róla!

 Újra fenn vagyok a levegőben, magasan szárnyalva gond és probléma fölött. Hogy miért mondom ezt? Mert, aminek kellett az összejött.

Sírhatnék, hogy elhagytak, hogy kevés a kreditem, hogy vért fogok izzadni és társai, de ezen ráérek akkor stresszelni, hogy ha már a kapuban kopogtatnak. Egyelőre nézzük minek örülünk. Ugye az már régebben kiderült, hogy sikerült munkába állnom, ráadásul a szívemnek az egyik legkedvesebb szakmában, igen informatika. Elkezdtem építgetni szerény, ám annál szebben ívelő karrieremet. Először ugye jött Ádám és Gyuri a két marketing mágus, vagy mondhatnám, hogy a szerver nélküli webes cég. Minden esetre imádni való társaság. Szívem minden jóságából, kaptak effektíve ajándékként egy IBM x3200-as fullosan belőtt és teljes ISP szerverként felkonfigurált gépet szigorúan linux alapokon. Aztán jött a vizsgaidőszak, sok ijedtséggel és izgalommal, de végül is maradhattam. Továbbra is Pécs büszke PTI hallgatója vagyok, annak minden előnyével és hátrányával. Továbbá elég későn, de még így is a kritikusnál jóval hamarabb kiderült, egy személyről, hogy a köszöntésem sem érdemli meg. Higgyétek el ez komolyan öröm, bár nagy bennem a csalódás, de inkább most, mint két nappal azután, hogy eljöttünk az oltártól. De az élet igazságos, csak néha azt érezzük, hogy csak mi szívunk, de ha mindannyian, egy nagy kupacba borogatnánk a problémáinkat, nagyon hamar visszanyúlna mindenki a sajátjáért. Aztán jött Atilla és Attila, akik rövid úton potenciált láttak bennem, így egy másfél órás beszélgetés után, már könnyékig benne voltam a VAM Design szervereiben. A munka izgalmassága, hogy eleddig lövésem se nagyon volt a Windows rendszerek mikéntjéről, de mint mindig most is rengeteget tanultam. Így két hét után már elég magabiztosan, nyúlkáltam .3-as szerveren.

Most majdnem minden szép, ami nem az meg elmúlik, ami meg igen arra vigyázunk és építgetjük.

Ez az, most akkor hol? Vizsgákon innen, munkán túl, felkészülés közben. Rosseb se tudja igazán pontosan, nem baj előbb utóbb tova jutunk a teljes mizérián aztán lesz jó világ. mivel nem érzem agyilag elég érettnek magam, ahhoz, hogy hosszabb okfejtést tegyek a z állásról, ezt is csak ilyen élek, szignálnak szánom.

Vannak olyan pillanatok az ember életében, amikor biztosan érzi azt, hogy sehova nem léphet csak egyet előre; lényegtelen, hogy előtte szakadék tátong vagy egy lépcső első foka. Nekem is volt ilyenem nem is kevés, de a többségüknek végül is örültem. A legközelebbi ilyen eset, amikor elviselhetetlenné vált a Kedvesem hiánya, aki szülői nyomásra kénytelen volt megválni tőlem és bár ő azt hitte a dolog végleges még se adta fel, nap mint nap küzdött, hogy újra büszkén mondhassa az övé vagyok. Bár roppant mód megalázva éreztem magam, még is tudtam, hogy nem lehet valóságos, ami történt, hiszen a mi kapcsolatunk sokkal többre volt hivatott. Kétségbeesetten kerestem a vigaszt máshol, de semmi sem segített igazán, hónapok után is csak rajta kattogtam, hogy mit csinálhat és mit gondolhat rólam. Aztán csak erőt vettünk magunkon és tisztáztunk mindent egy nagyon sokáig halogatott beszélgetés keretében. Megtanultam értékelni, hiszen megtapasztaltam milyen elveszíteni. Kelleni nem kellet, és még szükséges sem volt, hogy az történjen, ami történt, de tudom, Őt akarom és csak Őt... Léptünk egyet előre mind a ketten és mivel a bátrak jutalmukat nyerik így mindketten egymás felé léptünk! Büszke vagyok Rá, nagyon, hiszen annyit tett értem szótlanul és csöndben, amennyit soha nem néznék ki a "mindig melletted leszünk tesó" című barátokból. Így vagyok boldog!

Elismerem, elbuziskodtam néhány napot, de mentségemre szóljon most végre magamra szántam ez a pár napot. Én elkövettem mindent, hogy megünnepeljem Athene és magam helyére kerülését. Az álmom úgy látszik végre valóra válik, egy szerver, amit adminolok, biztos pozíció és mindennek a tetejében a saját boldogságom. Ezt érzem ez vagyok ezt szeretem csinálni, ami vagyok és leszek, csak én tehetem azzá, amit szeretnék! Vegyül némi keserűség is az egész mézes bödönbe, mert drága Mestim ma itt hagy minket és hazaköltözik, de ez semminek sem a vége, csak egyszerűen jó volt együtt és most furcsa lesz nélküle.

Már megint, kicsit késő van, így nem igazán lenne értelme magasröptű gondolatokat strukturálni, szóval jó éjt!

 Valami ilyesmi rémlik egy létező címből, a vonzalom jelenleg, a mai, dataplex túrára vonatkozik. Így van alina ma kerül be a T-System szerető keblére. folyt köv...

Az ígéretek már ketten vannak szóval nem teszek egy harmadikat. Nem a lelkesedés a para csak feküdnék. Holnap lesz mit dokumentálni!

Ez a mai nap suta tanulsága, bármit is csinálsz, csak addig csináld, amíg örömödet leled benne. Ma sem született meg a részletes szerver setup, de ígérem jófiú leszek és olyat csinálok sírni fogtok.

 Vannak olyan régi még érvényben lévő törvények, amivel mókás, vagy kifejezetten kellemetlen helyzetbe hozhatunk embereket. Így cselekedett az az angol egyetemista is, aki a vizsgán bort és kenyeret kért vizsga közben, egy még latinul írt passzusra hivatkozva, majd kapott hamburgert és kólát. De akkor nézhetett igazán nagyot, amikor pár fontról megérkezett csekk a jegyzetben "Egyetemi büntetés, indoklás: A vizsgázó nem viselte kardját" Legalább a humor meg volt.

Ma végre a kezeim között tarthattam Alinát, új szeretőmet az IBM x3200-ast. Egyszerűen gyönyörű. Holnap startup, igyekszem vmi részletes leírással meglepni titeket;)

Amikor látod összeomlani, amit alkottál, igazából nem is tudod, mit érzel. Aztán később rájöttem, hogy nem is a felfogás a lényeg, hanem, hogy érezd a lehetőséget: az omladék tapasztalataiból egy jobbat építhetsz. Így is lehetne mondani, hogy ha más nem legalább saját hibáidból tanulj.

Nem sokára kiderül, hogy mennyire volt sikeres a már régen említett szerver migrálás be került a helyére, HW csere megtörtént, lássuk a tesztet...

Főleg azért keksz mert most semmi frappáns és elgondolkodtató cím nem jutott eszembe. Az élet egy olyan tréfa, ami ha megdicsér, nyugodtan vedd komolyan, de ha éppen megbánt vagy megaláz, akkor tényleg csak egy vicc volt. 

Radix rendezés én így szeretlek!

for()
 for()
 for()

 Kicsit elveszett vagyok az életdolgaiban, az érzelmeim túláradóak, nem érzem a határokat, ezek az én hibáim.

De sokat láttam és legalább még ennyit is szeretnék látni.

Lehet átlagember számára haszontalan a tudásom, de ha valaki, akkor Te tudod, hogy a magam módszereivel kompenzálom

Nem leszek már 180cm és a vállam se fogom összenöveszteni a fejemmel, de szeretek, féltek és értékelek, mindenkit, akit saját kis elveim és normáim érdemesnek találnak.

Furcsán vagyok bekötve ez igaz elismerem.

Nem úgy viselkedem, ahogy elvárható vagy megszokott lenne.

De ebben a világban ne tartsanak normálisnak, se "jó srácnak", mert én nem tudnám reggel arra kinyitni a szemem, hogy egy átlagos nap elé nézek, ahol szarnom kell a csajom fejére, hogy epedjen utánam és tapló módón kell beszólnom mindenkinek, hogy a haverok kurva jónak tartsanak.

Varázsló vagyok egy büszke délceg férfi, aki formálni, változtatni és segíteni akar.

Dögöljek bele inkább az erőfeszítésbe, mint az egyhangúság önsajnálattól büdös mocsarába.

 ...mondhatná az ateista informatikus, de ha belegondolok jogosan mondja, ha mondja, hiszen ha tudod mit akarsz, akkor a google meg is találja, ha nem akkor nem létezik, vagy az a tipikus eset áll fenn, amikor 'C programozás' kulcsszótól várjuk, hogy jövő héten már az IBM-nél dolgozhatunk. Az ilyenek kérem mondjanak le! A napkoban tapasztalom igazán mennyire hasznos dolog a facebookon az ismerősöket csoportokra osztani, így már megúszom napi egy "Javítsd meg a gépem, amúgy szia" és 2-3 napi egy "Nem tudnád feltörni a facebookját, köszi" chat beszélgetéssel, persze a levelektől maga Zuckerberg se véd meg, de az meg a napi poén faktor. Holnap jókedvű leszek, hogy ezt honnan tudom? Egyszerű mint a szög, kész lesz a programozás beadandó! 

A cím alapján fogadjunk arra gondol az ember fia, hogy majd írok valami rákkeltő túróról, hát ez most kapufa. Mivel a fejem elkezdett piszkosul fájni, most egészen rövidre zárnám a nap érzelmi és technikai összefoglalóját: Szeretlek Anita. Szeretlek Endian.

Ami kézzel fogható az le is modellezhető, gondolom én. Ezzel gondolattal vetettem bele magam a nagy szerver virtualizációs projektembe, csak egy VMWare és már mehetnek is fel a külön gépek. Csodálatos akkor nyissunk egy tűzfallal. Az endiant javasolták, lévén, hogy ingyenes és még is az egyik legjobb a maga nemében. Igaz volt némi küzdelem a felrakásában, az egyik csomag kicsit nehezen kúszott fel, de utána első látásra halálos szerelem. Csodaszép kb csak nem főz kávét miközben vigyázza a gépeimet a külső behatolok ellen. Utána hadd szóljon egy debian webszerver, az már régebbi szerelem, de napról napra erősebb bármikor is nyúlok hozzá. felruháztam egy csinos ISPConfiggal és az is repesztett mint egy parazsat reggeliző unikornis. Még egy debian adatbázis szerver, néhány program teszteléséhez és működtetéséhez. és láss csodát, minden működik fantörpikusan. A virtualizáció jó, most már csak egy korrekt vas és sok tárhely kell alá! 

 A napok csak telnek és telnek, persze én múlok velük együtt és fogyok el, de fogyatkozásom nyomot hagy és így érem el alkotói céljaimat. Sok ambícióm volt írással kapcsolatban, így van is rengeteg regény kezdeményem, versem és más sajtpapírok, amikre gondolataimat vagy fantáziámat fektettem. Persze ez a blog se azt hivatott írásaimat publikálni, sokkal inkább egyfajta életszagú önkritika. Az ember él, gondolkodik, fejlődik, de eközben veszít is valamit önmagából, ha más nem biológiai szempontból biztosan. Elkalandoztam egy súlyos önsajnálat irányába attól tartok, szóval leállítanám a jelenetet.

Egy számítógép női lélekkel bír, ezért is ruházom fel mindegyik gépem női névvel. Régóta nem jártam a suli felé, de ez a nap sokkolt, főleg a progII Gimesivel. Egyszerűen nem bírtam abbahagyni a röhögést és ott ülök, az egyik legcsendesebb gyakorlatunkon és szakadok a röhögéstől. Kell ilyen na. Amúgy meg VMWare RULEZ, erről majd bővebben később.

Tegnap megkíméltelek titeket a súlyos melankolikus hangulatban a cikk második felétől, de ma...

Ma délben mikor először remegtettem meg még csipás pilláimat a napnak és a szembe szomszédnak, megszületett bennem az elhatározás, ma lemigrálom ita-t. Gyorsan szerver bekapcs tűzfal belő és már robbant is az ssh kapcsolat. Jobb oldalra ftp kapcsolat az mc-ben és már repülnek is az adatbázis fájlok és a felhasználok adatai. Kétszer leellenőriztem, hogy minden a helyén van-e és akkor ~$: /etc/init.d/firebird restartPersze, hogy nem indul újra manager, na nem baj kis kézimunka és már is ment minden, mint a karikacsapás. Hívom az adatbázis felelősét, nagyon kedves segítőkész muki volt, pillanatok alatt végzett a saját kis tesztelésével és mosolyogva jelentette be, hogy köszöni a munkát, egészen kiváló és reméli a hardware cserénél találkozunk. Szóval most dörzsölgetem a kezem és várom, hogy alina-t meghozzák és neki kezdhessek életem, eddigi legnagyobb éles projektjének...

 A bejegyzés, elüt az eddigi mintáktól, ugyanis nem lesz második rész csak rövid utóirat.

Ma reggel a telefonomra ébredtem, hogy lakótársam veszettül hív, elsőre kinyomtam, mert megbeszéltük, hogy felébreszt, de csörög megint és megint ő. Mi a túró? Kérdezi: "Zeli, Siskáról tudsz valamit?" mondom -nem, miért?, -mert eltűnt és a faterjának küldött egy sms-t, hogy "Bocsánat mindenért, ég veletek". Később az autóját megtalálták Szekszárdon a főtéren a templom mellett, benne a határidő naplójával, amiben a mai dátumnál ez állt: "Az igazság kezdete, az életem... VÉGE". Ez már akkor derült, ki mikor a szűk baráti kör átment a szülőkhöz, hátha megtudunk valamit. Sajnos semmivel nem tudtunk meg többet. Nehezemre esik bármit is írni, az estét is végig sírtam... Ég áldjon drága Barátom!

UI: Nem maradt ki egy napi cikk sem csak egy infósnak máshogy vannak a nap ciklusai szóval én még 28-át írok mert egy ébrenlétből vagyok itt hajnali kettőkor.

Igen valóban szeretem, de nem ez a mai nap suta tanulsága, ez csak olyan afféle szófordulat. Igazából a bejegyzés címe lehetne Rocky is annyi itt a friss kihívás és élmény a cikk első felében gyorsan lezavarnám, hogy a Thor moziban nézendős, nagy élmény nekem igazán tetszett. Szép világ, finom rendezés és nem utolsó sorban remek fordulatok.

Második fél: A kihívás mindig fejlődést is jelent ezért élvezem őket. Ma felkértek egy nagyon kis diszkrét, munkanapló vagy mi a szösz program megírására, tulajdonképen miniCRM like szoftverről van szó. izgalmas lesz, aki tud vagy akar SQL nyelven bűvölni kérem jelentkezzen az információnál!

 Érdekes felfedezésem ma kissé elfajult. Eddig is tudtam, hogy a bunkó férfiak és a rossz fiúkra bukó lányok egy öngerjesztő folyamat, ami a kereslet kínálat elv mozgat, ez oké. Vajon elfajulhatott-e ez annyira, hogy ne legyenek párok csak találkozások, amik vagy hosszabbak vagy rövidebbek. Ma többen is megkerestek, hogy a "srác még mindig szarik rám" meg "Szerintem hazudik nekem és semmibe vesz". Miből fakadhat ez vajon, a tisztelet hiányából, vagy tényleg ennyire elhatalmasodott a kereslet kínálat mozgatórugója? nem tudom és nem is vágyom igazi válaszra, amíg van, aki engem értékel.

Nokia RULEZ, persze ez még egy 5 évvel ezelőtt helytálló kijelentés lett volna, de most... Drága jó telefonom ma sokadszorra is resetelte a teljes memóriáját így az összes telefonszámom ment a levesbe. Óriási! Persze ennek az lett az eredménye, hogy nem tudtam felhívni az összekötőmet és kések még egy napot a munkával...

Ezekkel a hangzatos címekkel már néha saját magamat is kiborítom, de ennyi kell, bár ennél a blognál az olvasottság kérdése szóba se jöhet, még is elhiteti velem, hogy talán idevonzza az embereket.

Térjünk rá a cím mondanivalójára is, ismerjük a leggyakoribb fogyókúrás módszert nem? Majd holnaptól. Itt most ugyan fogyókúráról szó sincs, de a szellemiség hasonló. Ki kéne mozdulni itthonról, mondja egy informatikus majd elneveti magát, magam is nevettem volna, ha nem kérdeztek volna meg, hogy átugrom-e személyesen Gulk-hoz. Majd át is ugrom, de előbb jöhet a cikk szokásos második fele.

Egy IP cím mind felett, annyi előnnyel, hogy ezt nem kell elvinni Redmond sötét mezőire és beledobni Bill Gates postaládájába. Ez a '0.0.0.0' ezt az IP címet kell megadni a MySQL konfigurációs fájljában '/etc/mysql/my.cnf' ha vágyaink abba az irányba tendálnak, hogy ne csak egy helyről lehessen hozzáférni adatbázisainkhoz. C# nyelven íródott kis szösszenetemhez kellet ezt a fantasztikus felfedezést megtennem.

Legyen harmadik fele a cikknek? Kizárt ennyire nem vagyok eleresztve, talán holnap lesznek fejlemények alinával és itaval kapcsolatban!

Egy könnycsepp a szép emlékeknek.

Aztán mikor haza értem, elég energikusnak és boldognak éreztem magam ahhoz, hogy hozzányúljak egy olyan szervergéphez, ami idestova egy hete rojtosra khm illeti a számat. Először is vegyük a jelenséget, teljesen szűz operációs rendszer, névszerint egy Debian 6.0.5 i386, de nem bootol, csak egy rakat faillel kapok egy villogó kurzort. A RAID vezérlő, alig fiatalabb nálam, úgyhogy nem is gondolkodtam sokáig, feltéptem a szekrényt és elővakartam egy, G2-es ML350-esből kimentett, RAID vezérlőt. Úúú de szép! Kicsit paráztam berakni, mert mi van ha G2-est is ez nyírta ki, amiből kimentettem, de hát gondoltam egyszer élünk, bepattintottam, tápkábel, és nagy power gomb, szigorúan csukott szemmel. Első jó jel: boot vezérlővé avanzsálhatom egyetlen F8-val, nem is tököltem sokat repült is az F8, egyem a CPU-ját visszakérdezett, hogy tuti hogy ezt akarom? Persze, hogy ezt akarom kicsi szívem csak csináld már! És megcsinálta. Második jó jel: minimális hisztivel bebootol a debian és tűkön ülve várja, hogy bejelentkezzek és csapassam neki. Itt már kezdtem izgatott lenni, ugyanis az elmúlt egy hét tanulsága, hogy csak akkor örülj, ha az 'apt-get update' nem hisztizik, mitöbb működik. És akkor kicsit félve, remegő kézzel: '~$ apt-get update' és lefut és fetchel és telepít és konfigol. Azonnal a szükséges dolgok telepítése és egy utolsó próba 'shutdown -r now', ha ezután is megy minden én sírva fakadok. Örömmel jelenthetem, ment, minden! Igen...

Elérkeztünk a második és a többesszámhoz éppen elegendő könnycsepphez.